Typo3

A WebBuilderWikiBÓL

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Typo3 Professional Content Management System

Typo3
Kép:Http://typo3.com/fileadmin/templates/images/logo-typo3.gif
Kép:Http://typo3.com/typo3temp/pics/6e16b05079.gif
Typo3 3.8 alapbeállításban
Company/
developer:
Typo3 development team
OS family: CMS
Source model: GPL
Latest stable release: 4.1 RC1 / február 6, 2007
Programming language:: PHP
Data modell: MySQL
Licence: GPL
Working state: Current
Website: Typo3

A régi motorosok egyike. 1998-ban indult, 2000-2001 táján került GPL licenc alá, a 3-as (3.0.0) verziótól kezdve. Jelenleg a 4.1 RC1 (Release Candidate - máshol a bétának megfelelő) verzió a legújabb kiadás, még nem stabil (a legújabb stabil kiadás a 4.0.4)

[szerkesztés] Felépítés

Modulorientált CMS, a modulokat itt Extension - öknek hívják, közvetlenül internetről lehet telepíteni.

Az oldalakat egy oldalfában tárolja, ebből képzi le a menüt. Lehetséges több weboldal egyazon oldalfában tárolása is, pl. Domain rekordok megadásával.

Az oldalakon belül rekordokat kezel. Egy rekord nagyon hasonló egy adatbázis-rekordhoz (sőt, valójában az), a különbség annyi, hogy minden rekord pontosan egy oldalon szerepel, és egy oldalon lehet többféle rekord is. Tipikus rekord: tartalomrekord, hírrekord, galériarekord. A rekordok csupán adatokat írnak le (ki írta a hírt, mi a címe, mi a szövege stb), a megjelenítést speciális tartalomrekordok, az ún. frontend pluginek kezelik.

A rendszer két részre bontható, úgymint frontend és backend. A backend az adminfelület, a frontend pedig az, amit a honlapból a látogatók látnak. Külön táblában vannak a szerkesztőfelhasználók (a backend-jogosultságokkal) és a frontend-felhasználók ("regisztrált felhasználók").

A legnagyobb előnye és hátránya is egyben a Typo3 keretrendszernek, hogy egy TypoScript nevű, saját deklaratív programnyelvvel rendelkezik. Tipikusan ebben tárolják a frontendet leíró szabályokat (tehát a template-et), így elég nehéz megkerülni. A frontend belépőobjektuma, hasonlóan a C main-éhez a page cObject. A TypoScriptet objektumorientált nyelvként szokták magyarázni, valójában azonban a belső modellje nem az. A 4-es verzióval ígérték a ténylegesen objektum-orientált TypoScriptet.

[szerkesztés] Verziószámozás

Főverzió.alverzió.patch A főverziószám évek óta változatlan, ez a 3-as, most fognak átállni négyesre, hogy néhány fontos tulajdonság (adatbázis-függetlenség, médiatár) alapértelmezett lesz a rendszerben, sok régi modul pedig kikerül az alapdisztribúcióból.

Fontos megjegyezni, hogy a 3-as főverzió jelentős legacy-támogatottsággal rendelkezik. A modulok többségét bármely 3-as főverziójú rendszerhez fel lehet telepíteni, kivéve amelyek a 3.6-os vagy újabb technológiákat használnak, azonban ezt külön szokás jelezni (3.6-nál újabbbakat mindenképp).

[szerkesztés] Telepíthetőség, erőforrások

A Typo3 a klasszikus LAMP modellre épül, ergo elvileg egy szokásos linux (vagy windows) apache-csal, mysql-lel és php-val megteszi. A gyakorlatban azonban problémát szokott jelenteni, hogy a Typo3 ImageMagick-et szeret használni (bár az újabb verziók állítólag kibékülnek egy GraphMagick-kel is), abból is a 4.2.9-es verziót, amit le lehet tölteni a http://typo3.sunsite.dk oldalról. Ajánlott még a gdlib és a freetype támogatás is a PHP-ben.

Eltekintve ezen függőségeitől, a Typo3 pár perc alatt telepíthető, a beépített 1-2-3 installerrel.

Windows alá léteznek próbacsomagok, amik az apache-mysql-php-vel együtt, előre bekonfigurálva telepítik fel. Továbbá létezik egy Live CD, a Typo3 Live!, ezzel telepítés nélkül ki lehet próbálni, régebben pedig működött egy http://demo.typo3.com oldal is.

[szerkesztés] Összehasonlítás más rendszerekkel

A typo3-ban nehéz az indulás, sokan ezért inkább a Joomla!-t (volt Mambo), vagy más, egyszerűbb rendszereket választanak. A Typo3 ugyanakkor mindenre lehetőséget ad, amelyet valamilyen módon a szemantikájába bele lehet illeszteni.

[szerkesztés] AJAX

A Typo3-ban jelenleg nincs beépített AJAX-támogatás, a cache rendszer miatt (ami az oldalak gyorsítását szolgálja) nem triviális az AJAX-modulok használata

[szerkesztés] Támogatás

A http://Typo3.org oldalon több ezer Extension közül, és több, mint 6000 oldalnyi dokumentáció közül válogathatunk, és létezik több levelezőlista a rendszer használóinak megsegítésére. A Typo3 fő munkáit a Typo3 Foundation ill. a Typo3 Association látja el, előbbi non-profit, utóbbi pedig a fő Typo3-használó cégeket és fejlesztőket tömöríti magába.

Személyes eszközök